Red Hat Enterprise Linux 7 verzió megjelenése
Megjelent a Red Hat Enterprise Linux 7 verzió, avagy a RHEL linux 7-es verziója. Elrajtolt a legnépszerűbb kereskedelmi Linux, a Red Hat Enterprise legújabb, 7-es verziója. A Red Hat nem sietett a kiadásával, az előző verziót három és fél évvel követi a RHEL 7, amelyet már tavaly december óta tesztelhettek az érdeklődők.Megérkezett a Red Hat Enterprise Linux 7, a világ legnépszerűbb kereskedelmi Linux-disztribúciójának új verziója. Az operációs rendszert a gyártó tovább tolja a cloudok irányába, számos új képességének az a célja, hogy a RHEL 7 jobban használható legyen ilyen környezetekben.
Az új rendszer a Linux kernel 3.10-es verziójára épül. Ezt még 2013 júliusában adták ki, vagyis majdnem egy éves, bár a RHEL 6.5-ben található 2.6.32-es rendszermaghoz képest rengeteg újdonságot tartalmaz. Mindazonáltal a Red Hat Enterprise Linux nem az élen járó technológiák beépítéséről, hanem a stabilitásról szól elsősorban, egy nagyvállalati használatra szánt operációs rendszertől nem is várható el, hogy pár hónapos kernelt tartalmazzon. A 3.10-es rendszermag mellett szól, hogy Greg Kroah-Hartman ezt választotta hosszú távú támogatást élvező kernelnek, így legalább két éven keresztül folyamatosan érkeznek hozzá frissítések.
A Red Hat Enterprise Linux 7 újdonságok, ismertető
Docker-integráció, alapértelmezett XFS, systemdAz operációs rendszer egyik legérdekesebb képessége a szoros Docker-integráció. A Docker egy LXC-re épülő, konténeralapú alkalmazásvirtualizációs technológia, amely az alkalmazást a futtatási környezetével együtt egy virtuális konténerbe zárja. Ezek a konténerek függetlenek egymástól és az alattuk futó rendszertől és szabadon lehet őket mozgatni akár a gépek között is – lényegében a VM-nél finomabb szemcsézettségű virtualizációról van szó. A konténerbe zárt alkalmazások megosztoznak a kernelen és a rendszer többi erőforrásán, vagyis a technológia nem olyan hardverigényes mint amikor egy teljes VM-et kell futtatni.
A RHEL 7 további fontos változásokat tartalmaz. Az egyik ilyen a UNIX rendszerekkel szinte egyidős init lecserélésre, ennek helyét a systemd veszi át a disztribúcióban. Linuxos berkekben nagy vitákat váltott ki a systemd, de mára a vita eldőlt, a legtöbb nagy disztribúció (köztük a SUSE, a Debian és az Ubuntu is) átállt erre a folyamatkezelőre, ami a “nagyok” közül utoljára a Red Hatbe érkezik meg. Ezzel sem nagyon kapkodott a fejlesztőcsapat, a Fedorában már a 15-ös verzió óta, nagyjából négy éve működik a systemd, de így legalább a fejlesztők és a felhasználók is sok tapasztalatot szerezhettek azzal kapcsolatban, hogy viselkedik élesben.
A Red Hat Enterprise Linux 7 alapértelmezett fájlrendszere a 64 bites XFS lett. Ezt eredetileg az SGI fejlesztette az IRIX operációs rendszere számára, de egy jó ideje Linuxon is elérhető – az XFS előnye, hogy nagy mennyiségű párhuzamos I/O műveletet tud kezelni és rendkívül jól skálázódik, ami fontos a Red Hat által megcélzott nagyvállalati rendszereknél és cloud telepítéseknél. Ez a fájlrendszer egészen 500 terabájtig nyújtózhat, de az ext4 fájlrendszerek méretét is sikerült a fejlesztések révén egészen 50 terabájtig kiterjeszteni, valamint felkészítették az 1 megabájtos blokkok kezelésére is, amivel csökkenthető a fájlrendszer töredezettsége. A SUSE Linux Enterprise Serverben már éles környezetben is támogatott btrfs-szel kapcsolatban a Red Hat konzervatív álláspontot képvisel, az a RHEL 7-ben is csak technológiai előzetesként szerepel.
RHEL 7 üzemeltetők, figyelemébe
Sok adatközpontban a linuxos szervereket Windowszal párhuzamosan használják. A két világ közti átjárhatóságot , illetve a két rendszer kompatibilitását igyekszik megkönnyíteni a Red Hat azzal, hogy beépítette a RHEL 7-be a Samba 4.1-et, amellyel a Linux meglevő Active Directory tartományokban is üzemeltethető. Emellett az üzemeltetők egy Active Directoryval párhuzamos trust zónában használhatják a Red Hat Enterprise Linux Identity Managementet.
A rendszergazdák életét olyan felügyeleti eszközökkel szeretné kényelmesebbé tenni a Red Hat, amelyek azonos felületet kínálnak a hálózattal, az adattárolással, a biztonsággal, a teljesítménnyel és egyebekkel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Az OpenLMI interfészen keresztül a RHEL 7 természetesen más menedzsment-eszközökhöz is képes kapcsolódni, illetve ezen keresztül automatizálhatók is a menedzsmenttel kapcsolatos feladatok, például scriptek révén. A hibakeresést és teljesítményhangolást a Performance Co-Pilot segíti, amellyel valós időben nyomon követhető és rögzíthető a rendszer teljesítménye, ezeket az információkat nem csak az üzemeltetők, hanem akár az OS komponensei, például a systemd is felhasználhatják.
A RHEL 7 azzal is segít az üzemeltetőknek, hogy támogatja az “in-place” upgrade-et RHEL 6.5-ről, vagyis a korábbi generációs operációs rendszert futtató gépeket helyben, újratelepítés nélkül lehet a friss verzióra migrálni. Emellett a RHEL 7 képes RHEL 6-on futó virtuális gépeket módosítás és leállítás nélkül átvenni, ezzel is segítve a szolgáltatások alatt futó infrastruktúra zökkenőmentes frissítését.
A Red Hat Enterprise Linux 7 is nyílt forrású, használni azonban csak előfizetők tudják, akik támogatást is kapnak a rendszer mellé. A RHEL 7 letölthető a regisztrált előfizetők számára a Red Hat oldaláról. A rendszer újdonságairól részletesen ezen a linken, illetve a kiadási jegyzékben lehet olvasni.
No Comments.